Ezen a napon lenne 80 éves Kim Newcombe, aki egy futamot nyert a gyorsaságimotoros-világbajnokságon, és 1973-ban második lett az 500 köbcentiméteres kategóriában. A szezonzárót azonban már nem érhette meg, ugyanis azok után szenvedett halálos balesetet, hogy a pálya kérdéses pontján módosítást javasolt, mindhiába.
1944. január 2-án, azaz éppen 80 évvel ezelőtt született Kim Newcombe, az első új-zélandi versenyző, aki futamot nyert a gyorsaságimotoros-világbajnokság királykategóriájában. Esetében sokkal többről volt szó, mint egy pilótáról, hiszen a motor fejlesztésében is kivette a részét, ám egy elkerülhető tragédia miatt pályafutása rövid ideig tartott.
Newcombe az Új-Zéland délnyugati szigetének északkeleti csücskében található városban, Nelsonban született. Családjával később az ország legnagyobb városába, Aucklandbe költöztek, ahol motorszerelőnek tanult és egyben versenyezni kezdett. 1963-ban, vagyis 19 évesen feleségével, Janeennel Ausztráliába vándoroltak ki, ahol előbb Brisbane-ben, majd Melbourne-ben laktak.
Öt évvel később Newcombe-nak megadatott a lehetőség, hogy Európába, azon belül is Nyugat-Berlinbe költözzön. Ott Dieter König alkalmazta fejlesztőmérnökként, és honfitársával, John Dodds-szal egy olyan motor fejlesztésén dolgoztak, amelybe a nyugatnémet tervező motorblokkját szerelték be. Egy évvel később az akkor 25 éves pilóta részt is vehetett első versenyén az öreg kontinensen, és az AVUS-on rögtön győzni is tudott az 500 köbcentiméteres kategóriában. Mindezt egy részben saját tervezésű motorral tette, amely lényegében a későbbi König elődjének tekinthető.
Kim Newcombe ant his Konig……@sliceandserve pic.twitter.com/G1j0277X2t
— Tappet Gap….🏴 (@tappetgap) February 28, 2018
Newcombe aztán egy ideig csak mérnökként vett részt a projektben, melynek során egy soros négyhengeres kétütemű motorblokk fejlesztésén dolgoztak. A König mint márka az 1970-es asseni TT-n debütált Dodds-dzal a nyeregben. Honfitársa aztán szintén lehetőséget kapott, hiszen miután nem találtak fejlesztőpilótát, tesztpilótának nevezték ki.
1972-ben Newcombe megszerezte a nemzetközi licencet, így az 1972-es Nyugatnémet Nagydíjon debütálhatott a világbajnokságon, annak is az 500 köbcentiméteres kategóriájában. Bemutatkozása annyira jól sikerült, hogy a harmadik helyet szerezte meg a kategóriát akkoriban uraló gyári MV Agusták mögött. Mindezt egy olyan gépen, amelyet részben ő fejlesztett, épített és tartott karban. Később még három versenyen indulhatott, és a Sachsenringen szintén harmadikként ért célba.
A König szépen lassan egyre nagyobb veszélyt jelentett az MV Agustákra, ami a Honda 1967-es kivonulása óta nem fordult elő. A motor valóban versenyképesnek bizonyult, elsősorban a jó végsebességének köszönhetően, ugyanakkor problémák is akadtak vele. A váltóval és a kuplunggal ugyanis rendszeresen gond volt, így azon dolgozni kellett a következő idényre.
1973-ban aztán jött az áttörés: Newcombe a Francia Nagydíjon ötödik lett, majd a Salzburgringen ismét felállhatott a dobogó legalsó fokára. A hockenheimi viadalt és a Man-szigeti TT-t kihagyta (a monzai versenyt pedig Jarno Saarinen és Renzo Pasolini tragédiája miatt törölték a legmagasabb géposztályban), majd jött a Jugoszláv Nagydíj. A König versenyzője több mint 1 perces előnnyel diadalmaskodott, így megszerezte Új-Zéland első futamgyőzelmét a királykategóriában.
Megváltoztatta a motorversenyzést, de szörnyű tragédiája miatt nem teljesedhetett ki a „repülő finn”
Ezután Hollandiában második, Belgiumban negyedik lett, míg Brnóban nem volt ott. Az anderstorpi harmadik és az imatrai negyedik helye azt jelentette, hogy már matematikailag sem érhette utol Phil Readet, viszont bebiztosította a második helyet az összetettben, legyőzve többek között a hétszeres címvédőt, Giacomo Agostinit.
Életveszélyes kísérleteket végzett a motorsport playboya, aki a megegyezést is felrúgta a vb-címért
Mivel a Finn és a szezonzáró Spanyol Nagydíj között hét szabad hétvége volt, Newcombe úgy döntött, hogy részt vesz egy silverstone-i eseményen, amely pénzügyi szempontból igencsak jövedelmezőnek ígérkezett. A versenyre felesége, valamint az akkor 4 éves gyerekük, Mark is elkísérte a 29 esztendős pilótát.
A pénteki napon Newcombe körbejárta a pályát, és a Stowe-kanyar előtt észrevett egy mélyedést. Mindezt leginkább azért tartotta problémásnak, mert az éles jobbos bukóterében egy gerendákból álló fal volt. A veszélyt jelezte a pályáért felelős szakembernek, David Coopernek, és javasolta, hogy tegyenek szalmabálákat a fal elé. Az illetékes azonban erre feldühödött, és kizárással fenyegette az új-zélandi motorost, ha még egyszer panaszkodni merészel.
Másnap aztán bekövetkezett a tragédia: Newcombe egy 680 köbcentis Königgel vezette a 750-es futamot, ám a 6. körben kirepült a Stowe-ban, és eltalálta a falat. Állítólag pont a mélyedésbe ment bele, és azért nem tudta bevenni a kanyart, más források szerint viszont túlmelegedtek a fékek, ezért nem tudott lassítani a Hangar-egyenes végén.
Ami viszont biztos, hogy az eszméletlen pilótát először a helyszínen látták el, majd egy helyi kórházba szállították, hogy aztán Oxfordban küzdjenek tovább az életéért. Három nappal később, augusztus 14-én azonban megállapították az agyhalál beálltát, és felesége engedélyt adott a Newcombe-ot életben tartó gépek lekapcsolására. A 29 évesen elhunyt versenyző szerveit felajánlották. Ami pedig Coopert illeti, a baleset után felvetette, hogy mégiscsak kellhetnek azok a bálák…
Ami Új-Zéland első királykategóriás futamgyőztesének emlékezetét illeti, 31 évvel később fia az ő motorján ülve hajtott a Sachsenringen. Társa a már említett monzai balesetben elhunyt Pasolini fia, ifjabb Renzo Pasolini volt, aki saját apja egykori versenygépét hajtotta. 2005-ben pedig ’ Love, Speed and Loss’ címmel dokumentumfilmet készítettek Newcombe életéről és pályafutásáról.